Fekvése:

 

Csataszög Jász-Nagykun-Szolnok Megye középső részén a Tisza jobb partján, Szolnoktól északkeletre, Nagykörűtől Nyugatra fekszik. Távolsága Szolnoktól 20, Kőtelekről 10, Nagykörűtől 8 km. Északon Hunyadfalva, keleten Nagykörű, délen Törökszentmiklós, nyugaton Besenyszög a szomszédja.

 

Talaja jórészt löszön képződött nehéz mechanikai összetételű (agyag, agyagos vályog) réti és öntési réti talaj.

Ezenkívül még sztyeppesedő réti szolonyec található határában. Csataszög szintén ártéri szigeten települt, mint Nagykörű.

A tekintélyes méretű terület árvízmentes szintje 89 Af.

Csataszög ennek a területnek a Csata-ér kanyarulatában lévő szöglete.

 

Közlekedés:

Csataszögön áthalad a Szolnok-Tiszasűly közötti műút. Vasútvonala nincs.

 

Története:

Pesty Frigyes említi először 1864-65-ben helységnévtárában a Nagykörűhöz tartozó „Csataházpart” és „Csataszög” elnevezésű határrészt. Ugyancsak ő írja le azt a szájhagyományt, amely szerint ez a területrészt azért kapta a nevét, mert a Rákóczi-szabadságharc alatt egy rác támadás alkalmával itt jelentős csatára került sor.

Abban az időben ugyanis ezen a részen több emberi csontot is lehetett találni.

1872-ben Csataszög tanya, 1883-ban pedig Csataszeg elevezéssel említik, mint lakott helyet. Valószínű , hogy a település nevét a Csata-érről kapta. Az elnevezés az egykori Csata-ér által körülvett szögletre, zugra utal. A Csata-érnek házakkal beépített partját korábban ugyanis Csataház-partnak (Nagy Csataház-part) hívták. Ez a házcsoport lett Csataszög településmagja 1910-ben, mint Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög elnevezéssel.

1935-ben Csataszegnek említik, ekkor területe 865 kh, lakóinak száma 166 fő.

 

 

 

A II. világháború idején a környéken súlyos harcok folytak.

1944. október 26-án Nagykörűtől északra és délnyugatra a szovjet csapatok hídfőt létesítettek a Tiszán, majd a jobb partra átkelve támadást intéztek a németek ellen. Csataszögöt 1944. november 7-én foglalták el a szovjetek.

Csataszög 1951-ben kérvényezte (Hunyadfalvával) együtt az önálló községgé alakulását. A falu területe ekkor 1400 kh, lakossága 475 fő, a településen 83 lakóház, 2 iskola és 1 gépállomás található.

Ez év június 11-én Csataszög önállósodási kérvényét elutasították, azzal az indokkal, hogy területe nem érte el a szükséges 2000 kh-t, lakossága pedig az 1500 főt.

A rendszerváltást követően továbbra is Nagykörű külterületi lakott helyének számított, de egyre többször napirendre került az önállóság kérdése. Nagykörű önkormányzata Csataszög szétválási ügyében 1993. április 18-ra írt ki népszavazást. Az eredmény : 51 %, a szétválás mellett, 49 % ellene voksolt.

A Magyar Köztársaság Elnöke 96/1994. december 11.-i hatállyal önálló községgé nyilvánította. Az 1994-es önkormányzati választásokat követően 5 fős képviselő-testület alakult független jelöltekből. Csataszög Nagykörűvel közösen körjegyzőséget alkot.